Talajvédelmi tervezés

Talajjavításhoz

Savanyú és szikes és homoktalajok javításához.

Mezőgazdasági célú tereprendezéshez

A mezőgazdasági célú tereprendezés körébe tartoznak mindazon – nem termesztéstechnológiai – földmunkák és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő beavatkozások (humuszos termőréteg védelme, talajjavítás, erózió elleni védelem stb.), amelyek a tervezett mezőgazdasági célú földhasználat megvalósításához szükségesek és a termeszteni kívánt kultúrák igényét kielégítő, tartós felszíni formák kialakításával hozzájárulnak a talaj termékenységének megóvásához és optimális feltételeket teremtenek a korszerű termesztéstechnológia gazdaságos alkalmazásához.

Szőlő-, gyümölcs ültetvények telepítéséhez

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, 1500 m2-nél nagyobb szőlő- és gyümölcs, valamint 500 m2-nél nagyobb bogyós gyümölcsű ültetvény telepítése esetén talajvédelmi terv készítése szükséges.

Humuszos termőréteg mentéséhez

400 m2 -t meghaladó területigényű beruházások megvalósítása, illetve beruházásnak nem minősülő, de a talajfelszín megbontásával járó 1000 m2 -nél nagyobb területnagyságú tevékenységek folytatása érdekében a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséhez a talaj humuszos termőrétegének mentését megalapozó talajvédelmi tervet kell készíteni.
A talajvédelmi terv a termőföld végleges más célú hasznosításához szükséges teljes területen meghatározza a humuszos termőréteg vastagságát, valamint a mentésre érdemes humuszos talajréteg mélységét és minőségét.
A humuszos talajréteg mentésére irányuló talajvédelmi terv célja:
– a termőföld végleges más célú hasznosításának külön jogszabály szerinti engedélyezési eljárása során a talajvédelmi követelmények meghatározása,
– a 400 m2-nél nagyobb területigényű beruházás külön jogszabály szerinti engedélyezése céljából készített – a humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat tartalmazó – tervrész (humuszgazdálkodási tervrész) megalapozása,
– a beruházásnak nem minősülő, de a talajfelszín – külön jogszabály szerinti engedélyhez nem kötött – megbontásával járó, 1000 m2-nél nagyobb terület igénybevételével járó tevékenység folytatásához a letermelésre kerülő humuszos talaj mennyiségének és felhasználási módjának meghatározása.

Mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz

Rekultivációt megalapozó talajvédelmi tervet kell készíteni azokra a beavatkozások által érintett, összesen 400 m2-nél nagyobb területekre, illetve a talajfelszín megbontásával járó, 500 métert meghaladó vonalas létesítmények – így különösen a víz-, szennyvíz-, gáz-, elektromos- és telefonvezetékek – fektetési munkái esetében, amelyek a mezőgazdasági használattól eltérő beavatkozások miatt károsodtak és a rekultivációs műveleteket követően újra mezőgazdasági célú hasznosításra kerülnek.

Öntözéshez

A terv készítése indokolt a házi vízigényt (500 m3/év) meghaladó vízhasználat esetén.

Hígtrágya termőföldön történő felhasználásához

Hígtrágya az almozás nélküli állattartás folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletből, elcsurgó ivóvízből és technológiai vízből áll és kizárólag hidraulikusan szállítható. Termőföldön történő felhasználás szempontjából a hígtrágyával azonos elbírálás alá esik az almozásos állattartásnál keletkező, az állati bélsárnak és vizeletnek, valamint a csurgalék és technológiai víznek az alomanyagok által fel nem vett folyékony halmazállapotú része, a trágyalé is. A hígtrágya termőföldön történő felhasználása bejelentés köteles tevékenység. A bejelentést a hígtrágya kijuttatására tervezett területek helyrajzi számának, területének, művelési ágának, nitrátérzékenységének megjelölésével, talajvédelmi terv és a földhasználó hozzájárulásának csatolásával az illetékes talajvédelmi hatóságnak kell megtenni.

Szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához

A szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználása a talajvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység. A szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználásának szakmai követelményeit, a felhasználást kizáró paramétereket a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet határozza meg, melynek valamennyi előírását a talajvédelmi terv készítése során figyelembe kell venni.

Mezőgazdasági területek vízrendezéséhez

Indokolt a talaj vízháztartásának vízrendezéssel történő szabályozása, ha a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosítása a kedvezőtlen vízháztartási viszonyok miatt tartósan akadályoztatva van.

Nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági felhasználásához

A nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználása csak abban az esetben lehetséges, ha a termőföld minőségében negatív változás ezek kijuttatásának hatására nem következik be.
Termőföldre csak olyan nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék juttatható ki, melynek származási helye, képződésének módja és mennyisége, termelője illetve birtokosa, kezelője, szállítója ismert és szakszerű felhasználásával elkerülhetővé válnak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. A talajvédelmi terv készítője a hulladék eredetének, illetve képződési módjának alapján mutatja be a hulladékban fellelhető és a környezetre káros anyagokat, s ez alapján tesz javaslatot az elvégzendő vizsgálatokra és a felhasználás lehetőségeire.
A mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználása csak abban az esetben lehetséges, ha az adott hulladék a talaj szervesanyagkészletét, termőképességét kedvezően befolyásolja, továbbá ha a termőföld minőségében negatív változás ezek kijuttatásának hatására nem következik be. Termőföldre tehát csak olyan mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék juttatható ki, melynek származási helye, képződésének módja és mennyisége, termelője, illetve birtokosa, kezelője, szállítója ismert és szakszerű felhasználásával elkerülhetővé válnak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.
A talajvédelmi terv készítője a hulladék eredetének, illetve képződési módjának alapján mutatja be a hulladékban fellelhető anyagokat és ez alapján tesz javaslatot az elvégzendő vizsgálatokra, valamint a felhasználás lehetőségeire.

Erózió elleni műszaki talajvédelmi beavatkozások megvalósításához

Az erózió elleni műszaki védelem megvalósításának célja a lejtő felszínén mozgó víz helyben tartása vagy kártétel nélküli elvezetése műszaki talajvédelmi beavatkozások, létesítmények megvalósításával. A műszaki talajvédelmi létesítmények különösen a teraszok, sáncok, övárkok és vízmosáskötések sűrűségét, méretezését a talajvédelmi terv alapján az engedélyezési tervben kell meghatározni.
A tervezett műszaki megoldás függvényében az engedélyezési tervek megalapozását biztosító talajvédelmi terv készítésekor e mellékletnek a „Mezőgazdasági célú tereprendezést megalapozó talajvédelmi terv”, valamint a „Vízrendezést megalapozó talajvédelmi terv” tartalmi követelményeit kell figyelembe venni.